Húsvét 3. hét szerda
SZENTLECKE az Apostolok Cselekedeteiből
Az üldözés ellenére a hívek mindenütt hirdették Isten igéjét. István diakónus megkövezése után nagy üldözés tört ki a jeruzsálemi egyház ellen. Az apostolok kivételével valamennyien elszéledtek Júdea és Szamaria vidékére. Istvánnak pedig istenfélő emberek megadták a végtisztességet, és nagyon megsiratták. Saul ellenben sanyargatta az egyházat: sorra járta a házakat, elhurcolta a férfiakat és az asszonyokat, és fogságba vetette őket. A szétszéledt hívek, ahol csak megfordultak, hirdették az evangéliumot. Fülöp diakónus Szamaria városába került, és ott hirdette Krisztust. A nép egy szívvel-lélekkel figyelt Fülöp szavaira, mert hallották és látták a csodajeleket, amelyeket művelt. Sok, ördögtől megszállott emberből ugyanis nagy kiáltozás közben eltávozott a tisztátalan lélek, amely megszállva tartotta őket. Sok béna meg sánta is meggyógyult, így aztán nagy öröm támadt abban a városban.
Ez az Isten igéje. ApCsel 8,1b-8
† EVANGÉLIUM Szent János könyvéből
Jézus az élet kenyere. Kafarnaumban így tanította Jézus a sokaságot: „Én vagyok az élet kenyere. Aki hozzám jön, nem éhezik többé; és aki bennem hisz, nem szomjazik soha. Megmondtam nektek: »Bár láttok engem, mégsem hisztek.« Minden, amit a Atya nekem ad, hozzám jön. Aki tehát hozzám jön, nem utasítom el. Nem azért jöttem le a mennyből, hogy a magam akaratát cselekedjem, hanem annak akaratát, aki küldött engem. Aki pedig küldött, annak az az akarata, hogy semmit el ne veszítsek abból, amit nekem adott, hanem feltámasszam az utolsó napon. Atyám akarata az, hogy mindaz, aki látja a Fiút és hisz benne, örökké éljen, és én feltámasztom az utolsó napon.”
Ezek az evangélium igéi. Jn 6,35-40
„Szent Candid” Alapítványunk a
támogatásával